Favédőszerek

Kapcsolódó kép

 

Faanyag védőszerek

Rovarok, Gombák és Tűz Ellen

Nézet:
Sorrend:

Miért fontos a faanyagvédelem?

  1. Miért fontos a faanyagvédelem?

Az épületekbe beépített faanyagok (tetőszerkezetek, födémek, nyílászárók, stb.) különböző biológiai kockázatnak vannak kitéve.

Ezekre a faanyagokra főként a farontó gombák (pl. barna korhadás, pincegomba, könnyező házigomba), valamint a fakárosító rovarok (pl. házicincér, korongcincér, kopogóbogár) jelentenek veszélyt.

Ezek ellen a faanyagot védeni kell, melyre egyrészt jogszabályi előírás is kötelezi az építtetőt (lásd: 2. pont), de a gazdasági érdekek is ezt diktálják: a károsodott faanyag okozta kár helyrehozatala komoly kiadást jelent.

Ezért fontos, hogy a faanyagvédelemre helyezzünk kellő hangsúlyt új építés esetén és már meglévő épületeknél is az alábbiak szerint:

Új építésű épületeknél nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy:

  • már a faanyag beszerzésekor nézzék meg, honnan veszik a faanyagot (a nem megfelelő helyről beszerzett faanyag könnyen fertőzött lehet, amit nehéz felismerni),
  • a vásárlásnál kérdezzék meg, kapott-e a faanyag előkezelést (kérdezzék meg, milyen termékkel végezték, milyen mélységű a védelem)
  • az építkezés során érdeklődjenek a szakembertől/építésvezetőtől, hogy a gyalult, vágott fafelületeket (bütürészeket) utólagosan kezelték-e, ezek ugyanis kezelés hiányában védtelenné teszik az előkezelt faanyagot is (A budapesti LAREX fatelep pl. magas minőségű faanyagokat árul és plusz védőszert is biztosít a vevőknek a vágott felületek kezelésére).
  • amennyiben nem találják kellően védettnek a faanyagot, az építés befejezése után (de még a lazúr, lakk, égéskésleltető stb. felhelyezése előtt) gondoskodjanak a faanyag megfelelő kezeléséről. Erre pl. a XILIX gél kiváló megoldást jelent, mert hosszú távra védelmet nyújt.

A már korábban épült épületeknél fontos, hogy:

  • legalább évente egyszer vizsgálják át, nincs-e valamilyen károsítóra utaló jel (pl. gombafertőzésnél elszíneződés, rovarkárosítónál lepotyogó furatliszt, kirepülő nyílás, gyanús zaj, stb.).
  • ha nincs probléma, de még nem volt védőkezelve a faanyag, akkor mielőbb gondoskodni kell a megelőző kezelésről, mert a károsítók bármikor megtámadhatják a védtelen faanyagot.
  • ha korábban már kapott a faanyag védőkezelést, de eltelt már azóta kb. 20 év, érdemes a kezelést megismételni (nem biztos, hogy a hatóanyagok még aktívak, illetve 20 évvel ezelőtt még kevésbé hatékony technológiák léteztek).
  • ha károsító jelenlétét észlelik, mielőbb gondoskodni kell a megszüntető kezelésről (ehhez olyan védőszerre van szükség, amely gomba- és/vagy rovarölő hatóanyagot tartalmaz és mélyen beszívódik a faanyagba, vagyis ott hat, ahol a kártétel van).

 

  1. Mikor kell faanyagvédőszert használni?

A faanyagvédő szereket lehet megelőzés céljából vagy már létező probléma megszüntetésére használni.

A megelőzésen belül érdemes különválasztani az előkezelést és a megelőző védőkezelést. Miért?

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 53 §. 5. bekezdése szerint faanyagot csak gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad az épületbe beépíteni, ami elvileg feltételezné, hogy a jogszabály hatályba lépése utáni építkezéseknél a faanyagok már gomba- és rovarkár ellen védettek, vagyis előkezeltek (ezt általában a fatelepeken végzik el).

A faanyagok előkezelésére számos technológia és védőszer (általában folyadékba történő kádas merítés) létezik, ezek kiválasztásáról a faanyag árusító helyek maguk gondoskodnak.

 A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy

  • még mindig előfordul, hogy kezeletlen faanyagot vásárolnak
  • nem megfelelő minőségű az előkezelés (a védőanyag nem szívódik be elég mélyen, nem fedi a faanyag teljes felületét, higított anyaggal történt a kezelés, aminek nincs valós hatóanyag tartalma, stb.)
  • az előkezelt faanyagot az építés során feldolgozzák (gyalulják, vágják), ezáltal a védőréteget eltávolítják, a kezelt felületek védelméről utólag nem gondoskodnak, védtelenné válnak
  • a korábban épült épületek faanyagánál még nem volt előkezelés, vagy az már elvesztette hatékonyságát.

Az itt felsoroltak tehát szükségessé teszik a beépítés utáni védőszeres megelőző kezelést ecseteléssel vagy szórással, hogy hosszú távon megelőzzük a faanyag (tető, padló, födém, nyílászárók, stb.) károsodását.

Ne feledje! A megelőzés mindig olcsóbb megoldás, mint a megszüntetés vagy a károsodott elem (pl. tetőszerkezet) cseréje.

Ha pedig már észleltük a problémát, vagyis gombásodást vagy rovarra utaló nyomokat észleltünk, akkor mindenképpen érdemes azt mielőbb megoldani, vagyis megszüntető kezelést alkalmazni. Ez általában ugyanolyan védőszerrel történik, mint a megelőző kezelés, csak nagyobb dózisban kell a a hatóanyagot felvinni.

 

  1. Milyen faanyagvédőszert válasszak?

Mielőtt faanyagvédőszert választana, az alábbiakat érdemes végig gondolni:

  1. Milyen hatóanyagot tartalmaz a védőszer és milyen dózisban? Vannak irtószermentes (pl. aromás) és irtószeres védőszerek és azon belül is kisebb és nagyobb hatóanyag tartalmúak (mint minden kártevő elleni kezelés esetén). Mi tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy a rovarok és gombák ellen csak a megfelelő irtószeres hatóanyaggal lehet eredményesen fellépni.
  2. Milyen károsító ellen nyújt védelmet? Vannak csak gomba vagy csak rovarkárosodás megszüntetésére alkalmasak, illetve olyanok, amelyek mindkét esetre megoldást nyújtanak, ez utóbbit célszerű választani, mert egy termékben – egy munkaerő ráfordítással – mindkét problémára megoldást ad.
  3. Milyen mélyen szívódik be a faanyagba? A kártevők – különösen a fakárosító rovarok lárvái – jóval a faanyag felszíne alatt tevékenykednek, ezért nagyon fontos, hogy a védőszer mélyen bejusson a faanyagba és a faanyagot fogyasztó rovarok fogyasszanak belőle. Azt, hogy az egyes védőszerek milyen mélyen szívódnak be, általában laboratóriumi vizsgálatokkal is alá kell támasztani, érdemes ezeknek utána nézni.
  4. Hány rétegben kell felvinni a megfelelő hatékonyság érdekében? Ezt a kérdést azért fontos tisztázni, mert a több rétegben felvivendő termékből általában nagyobb mennyiséget kell venni, több a munkaerő ráfordítással és várakozási idővel is számolni kell.
  5. Környezetre, emberi egészségre ártalmas-e? A faanyagvédőszerek – ahhoz, hogy ténylegesen hassanak a kártevők ellen – általában valamilyen biocid vagy egyéb kémiai hatóanyag tartalmaznak, ezért fontos, hogy az előírásoknak megfelelően (kellő gondossággal) juttassák ki és tárolják azokat, ezekről érdemes a felhasználás előtt tájékozódni. (A XILIX gél bevivő anyaga pl. mélyen a faanyagban rögzíti a hatóanyagot, így a faanyag külső felülete egészségre nem ártalmas, beltéren is használható, illetve a környezet kímélése érdekében az anyag védőfóliába van csomagolva, így a tartályok nem szennyezik a környezetet).
  6. Hol használható? a gomba- és rovarmentesítő védőszerek általában beltéren vagy olyan kültéren lévő faanyagokra használhatók, amelyek nincsenek folyamatos esőzésnek – ezáltal gombatámadásnak – kitéve (pl. van egy kis fedésük). Kültéri használat esetén a gomba elleni védelem után megfelelő fedőterméket kell választani.
  7. Milyen távra nyújt védelmet? A faanyag védelemnek hosszú távra kell szólnia, hiszen a faanyagok több évtizeden át szolgálják az épületet, érdemes ennek is utána nézni. (A XILIX gél gyártója a hazai piacon egyedülálló módon biztosítja a termék hosszú távú hatékonyságát, ezen belül is – ha megrendelő igényli – a 10 éves írásos garanciát).

 

  1. Mit tegyek, ha úgy látom, hogy „szú” károsítja a fát?

A köznyelvben „szú”-nak nevezett károsító valójában több, különböző fajtájú fakárosító rovar lehet (lásd: faanyagvédelem menüpont), sőt valójában nem is a rovarok, hanem azok lárvái károsítják a faanyagot. A lárvák a fejlődési fázisuk végén bogárként kirepülnek, ezért ritkán láthatók az épület környékén.

Az egyes fakárosító rovarokat (lárvákat) a szakemberek viszonylag könnyen beazonosítják, bár a kezelés szempontjából nincs nagy jelentősége, inkább azt kell tudni, hogy a fával táplálkozik-e, vagyis a védőszerrel kezelt faanyagból fog-e fogyasztani vagy csak a fában fészkel (mint pl. a faodvasító hangya, amely gombakárosodott faanyagok felpuhult üregeit használja fészekként).

A fakárosító rovarok jelenlétére több nyom is utalhat, így:

  • furatliszt hullik a faanyagból (világos, fűrészporszerű anyag van a padlón)
  • légző, kirepülő nyílások jelennek meg a faanyagon
  • rovarmozgásra utaló hangok hallhatók
  • a faanyagot végig kopogtatva a normál hangnál üregesebb hangot hallunk.

Ilyen esetben minél előbb érdemes szakemberhez fordulni, aki elvégzi a szükséges teendőket (felméri a problémás területet, előkészíti és megtisztítja a területet és a kezelendő faanyagot, felméri az anyagszükségletet, elvégzi a kezelést, ha szükséges, további szakértőket von be a munkába).

Ezen a honlapon (a szakember adatbázis menüpontban) választhat kivitelezőt és faanyagvédelmi szakértőt is a munkálatok elvégzéséhez.

Ne feledje! A látható nyomok csak felületi jelek, a lárvák károsítása – akik akár több éven át is „dolgoznak” a faanyagban – ennél jóval komolyabb lehet, ezért érdemes a kezelésre minél előbb sort keríteni!

 

  1. Mit tegyek, ha úgy látom, hogy gombásodik a faanyag?

A faanyag gombásodása mindig valamilyen nedvesség hatására alakul ki, ezért elsőként mindig célszerű a nedvességet megszüntetni (beázást megakadályozni, külterületen lévő faanyagot megfelelő gombavédelem után megfelelő kültéri fedőanyaggal kezelni).

A gombakárosodás elleni védőszerek kijuttatása – a nedvesség megszüntetésével egyidejűleg – azért fontos, mert:

  • megakadályozza a gombaspórák megtelepedését
  • megállítja a már meglévő gombák szaporodását
  • elpusztítja a meglévő gombákat

A fakárosító gombák általában a faanyag valamelyik összetevőjét (pl. a cellulózt) fogyasztják, amely a faanyag elszíneződése mellett azok tartószilárdságát is rombolja, ezért fontos az ellenük való védelem mielőbbi megkezdése.

A kültéren lévő faanyagokat gomba elleni kezelés után célszerű megfelelő fedőréteggel ellátni (számos gyártó terméke elérhető a hazai piacon), fontos, hogy szellőző fedést kapjanak, ne zárjuk a fedőréteggel a nedvességet a faanyagba.

A fakárosító gombák közül fontos kiemelni a könnyező házigombát (merulius serpula), amelynek elpusztítását különösen fontos időben elkezdeni és szakembert igénybe venni (pl. a Pannon Protect Kft munkatársait keresni), mert ez a gombafaj gyorsan terjed, kiterjedt micélimaival képes a falazatba is bejutni, onnan nedvességet kivonni és önmaga fejlődéséhez vizet előállítani.

Ne feledje! A megelőző kezelés vagy az időben elvégzett megszüntető kezelés mindig olcsóbb, mint a faanyag (tetőszerkezet, födém, padló) cseréje, ezért érdemes erről mielőbb megfelelő védőszerrel gondoskodni.